English
Deutsch
Jelentős újítások a polgári perben
Decemberben elfogadta az Országgyűlés az új polgári eljárásjogi kódexet (új Pp.), amely legalább akkora horderejű változás, mint a néhány éve alkalmazandó új Polgári Törvénykönyv. A jogszabály 2018. január 1-jével lép hatályba, így közel egy éves felkészülési időt biztosít a jogalkalmazó számára. Az alábbiakban a legfontosabb változásokat foglaljuk össze közérthető módon.
Perhatékonyság – perkoncentráció
A törvény egyik legfontosabb célkitűzése a perhatékonyság rendszerszintű biztosítása. Ez azt jelenti, hogy – lehetőség szerint – törekedni kell arra, hogy a jogvita egy tárgyaláson elbírálható legyen. Ehhez elengedhetetlen az ügy eldöntéséhez szükséges valamennyi tény és bizonyíték gyors rendelkezésre bocsátása, ami továbbra is a felek kötelessége. Az e mögött meghúzódó jogpolitikai cél a nem ritkán évekig elhúzódó bírósági eljárások rövidítése és ezzel összhangban az elvárható időn belül megvalósuló igazságszolgáltatás.
Ítélkezési szünetek módosulása
Merőben új szabály, hogy a továbbiakban két ítélkezési szünet kerül meghatározásra: minden év július 15-től augusztus 20-ig, illetve december 24-től január 1-ig terjedő időszakra a bíróság nem tűzhet ki tárgyalást.
Hatásköri változások és kötelező jogi képviselet
A hatáskört érintő szabályozás feladata és célja a per helyes szinten történő megindulásának biztosítása (emlékeztetőül: az illetékesség a területi elrendezés letéteményese). Újdonság, hogy ezen túl a törvényszék rendelkezik általános hatáskörrel, és a járásbíróságokhoz kerülnek a korábbi speciális hatásköri szabályok (a kódex tehát továbbra is fenntartja a két elsőfokú bemeneti szintet).
Aláhúzandó, hogy a 30 millió forintot meg nem haladó vagyonjogi perek, vagy amelyekben a vagyoni jogon alapuló igény értéke nem meghatározható, változatlanul a járásbíróság hatáskörébe tartozik.
A kivételek (tehát ezek törvényszéki szinten indulnak első fokon is) például jogi személyek alapításával és törvényes működésével kapcsolatos, e szervezetek tagjaik (volt tagjaik) közötti és tagsági jogviszonyon alapuló perek, a szerzői jogi, szomszédos jogi, iparjogvédelmi perek. A professzionális pervitel elősegítése céljából kötelezővé válik a törvényszék előtti jogi képviselet.
Egyezségi kísérlet kiterjesztése
Az új kódex célja lehetőség szerint a jogviták minél nagyobb arányú peren kívüli rendezése. Ennek érdekében a fél a per megindítása előtt a perre hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróságon akkor is kérhet egyezségi kísérletre idézést, ha megelőzőleg a felek között nem jött létre közvetítői eljárásban megállapodás. Új szemléletmód ez is, kitágítja az egyezségi kísérlet alkalmazási körét és kiemelten, még a perindítás előtt ismerteti a szabályait.
Osztott perszerkezet bevezetése
Koncepcionális változás áll be az elsőfokú eljárás folyamatában. Bevezetésre kerül az osztott tárgyalási rendszer, amelynek legfőbb sajátossága az egymástól elkülönülő perfelvételi és érdemi tárgyalási szakasz. Ez lehetővé teszi, hogy a perfelvételi szakaszra koncentrálódjon a jogvita tartalmának, kereteinek meghatározása többek között a felek bizonyítási indítványaival és a bizonyítási eszközök rendelkezésre bocsátásával. Célja, hogy ebben a szakaszban rögzüljön a per későbbi „fő csapásiránya”, definiálva legyen a pontos kereseti kérelem (itt jegyezzük meg, hogy a keresetlevél – és több más beadvány – kötelező tartalmi elemei jelentős mértékben bővültek) az azt alátámasztó bizonyítékokkal és a felek tényelőadásaival együtt.
Bizonyítás átalakítása
Átalakul a bizonyítás rendszere is. Az új Pp. bevezeti a bizonyítási szükséghelyzetet, amely szabályozza azokat a helyzeteket, amikor kizárólag az ellenérdekű fél rendelkezik olyan releváns bizonyítékkal, amelyek visszatartásával az eljárás lefolytatása jelentős mértékben megnehezül vagy akár meg is hiúsul. További újítás e téren a jogellenesen szerzett bizonyítékok – eddig is folyamatos szakmai vitákat kiváltó – perbeli alkalmazhatóságának szabályozása: a nyilvánvalóan és jelentős érdeksérelmet okozva szerzett bizonyítási eszköz felhasználásának abszolút tilalma rögzítésre kerül; több esetkörben a bíróság mérlegelhet ezek felhasználhatóságát illetően. Új szabályként rögzítésre került, hogy a fél három úton szolgáltathatja a szakvéleményt: magánszakértő, más eljárásban (például büntetőeljárásban) kirendelt vagy perben kirendelt szakértő útján. A három lehetőség egyszerre nem vehető igénybe, azok közül a bizonyító félnek kell választania.
Perorvoslatok
A perorvoslati rendszer reformjának célja a perelhúzódások csökkentése. Hangsúlyos, hogy a másodfokú eljárás nem különül el perfelvételi és érdemi szakaszra. Új főszabály, hogy a bíróság a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálja el. Lehetővé teszi, hogy a fellebbező fél az ítélet megváltoztatására irányuló kérelem nélkül kizárólag hatályon kívül helyezést kérjen. Pontosabban kerülnek meghatározásra a fellebbezés esetkörei. Változik a perújítás és a felülvizsgálat szabályrendszere is, utóbbi jelentősebb mértékben: e rendkívüli perorvoslat körében bevezetésre kerül a vegyes rendszer, amelyben – szűk körben – megmarad a felülvizsgálati jog, de egyes kizáró feltételekkel érintett határozatok esetében a Kúria jogegységi szempontokat is figyelembe véve engedélyezheti a felülvizsgálatot. Nincs helye felülvizsgálatnak olyan vagyonjogi perben, amelyben a vitatott érték az ötmillió forintot nem haladja meg.
Kollektív igényérvényesítés megjelenése
Két, merőben újszerű igényérvényesítési mód található az új Pp.-ben. A közérdekből indítható per törvényszéki szinthez lett sorolva, esetei ágazati törvényekben lesznek szabályozva. Legalább tíz felperes egy vagy több olyan jogát, amely tartalmában azonos valamennyi felperes vonatkozásában, társult per formájában fogyasztói szerződésekkel kapcsolatos jogvitákban, munkaügyi perekben és környezetterhelés okozta egészségkárosodásból fakadó igények érvényesítése céljából indíthatja.