A TERMÉKSZAVATOSSÁG – JÓTÁLLÁS – HIBÁS TELJESÍTÉS HÁRMASA
Mai cikkünkben a fogyasztóvédelem körében nap, mint nap felmerülő problémával foglalkozunk. Vajon milyen lehetőségeink vannak, hogyha az általunk megvásárolt árucikk hibás; nem megfelelően működik?
Jelen cikkben olyan jogviszonyokkal foglalkozunk, melyek fogyasztó és vállalkozás között jönnek létre, tehát amikor magánszemélyként vásárolunk vállalkozástól, például, ha az elektronika-szaküzletben mikrohullámú sütőt veszünk. Polgári Törvénykönyvünk (Ptk.) jónéhány, szigorúbb szabályt tartalmaz, hogy megkönnyítse a fogyasztó esetleg kiszolgáltatott helyzetét az igényérvényesítés terén.
Alapszint: termékszavatosság. Mikor hibás a termék?
Fontos, hogy nem mi döntjük el, hogy szerintünk hibás a termék, a Ptk szerint a termék akkor hibás, ha nem felel meg a terméknek a gyártó által történt forgalomba hozatalakor hatályos minőségi követelményeknek, vagy nem rendelkezik a gyártó által adott leírásban szereplő tulajdonságokkal. E kérdéskörrel foglalatoskodik a Ptk. termékszavatosságról szóló része
Ki a gyártó?
A termékszavatosság körében mind a termék előállítója, mind a termék forgalmazója gyártónak minősül. A szabályozás lényege, hogy a vásárlónak ne kelljen keresgetnie a termék valódi előállítóját (aki az esetek zömében nem is belföldi személy), hanem a helyben elérhető eladót, azaz a forgalmazót is kötelezhessük a hiba orvoslására.
Az igényérvényesítés, a szabályozás lelke:
Gyakori kérdés, hogy milyen eszközök állnak rendelkezésünkre, ha hibás terméket vásároltunk. A fogyasztó egyrészt követelheti a gyártótól, hogy a termék hibáját javítsa ki, vagy – ha a kijavítás megfelelő határidőn belül, a fogyasztó érdekeinek sérelme nélkül nem lehetséges – a terméket cserélje ki. Tehát fontos, hogy hibabejelentést követően először csak kijavítást kérhetünk, meg kell adjuk a lehetőséget arra, hogy a gyártó a terméket kijavítsa, majd ennek sikertelensége esetén követelhetjük a termék cserét.
Határidők
A hiba felfedezését követően késedelem nélkül, de bizonyos esetekben 2 hónapon belül be kell jelenteni a hibát. Tehát, ha hibát fedezünk fel a termékben (pl.: hiányzik egy adott alkatrésze), ne késlekedjünk a bejelentéssel, mert a közlés késedelméből eredő kárt (pl. hogy a javítás költségét részben vagy egészben kifizettetik) nekünk kell viselnünk. Ne használjunk olyan terméket, amiről megbizonyosodtunk, hogy hibás. A forgalomba hozataltól számított 2 év után a gyártót termékszavatossági felelősség nem terheli, ilyenkor ő már mentesül a javítási vagy cserekötelezettség alól. Érdemes emiatt feljegyezni a vásárlási időpontját és elolvasni a terméken erre vonatkozóan található információkat.
A gyártó egyéb mentesülési esetei
Vannak esetek, amikor a gyártó nem köteles sem javítani sem cserélni a terméket, azaz kimentheti magát a felelősség alól. Így mentesül a termékfelelősség alól a gyártó, ha bizonyítani tudja, hogy :
a) a terméket nem üzleti tevékenysége vagy önálló foglalkozása körében gyártotta vagy forgalmazta;
b) a termék forgalomba hozatalának időpontjában a hiba a tudomány és a technika állása szerint nem volt felismerhető; vagy
c) a termék hibáját jogszabály vagy kötelező hatósági előírás alkalmazása okozta.
A jótállás
A termékszavatosságon túl a gyártó saját döntése vagy jogszabályi kötelezés alapján a szavatosság idejénél hosszabb időre jótállást vállal. A jótállás objektív alapon írja elő a gyártó felelősségét. Jótállással gyakran találkozunk a hétköznapi vásárlásaink során, gyakran “garanciáról” beszélnek ilyenkor. Aki jótállást vállal vagy jótállásra köteles, a jótállás időtartama alatt a jótállást keletkeztető jognyilatkozatban vagy jogszabályban foglalt feltételek szerint köteles helytállni a hibás teljesítésért. Csak akkor mentesül, ha bizonyítja, hogy a hiba oka a teljesítés után keletkezett. Kötelező jótállás vonatkozik például egy sor tartós fogyasztási cikkekre (pl. elektromos háztartási készülékekre) 151/2003. (IX. 22.) Korm. rendelet az egyes tartós fogyasztási cikkekre vonatkozó kötelező jótállásról.
dr. Radvánszki István
ügyvédjelölt