Whistleblowing, azaz mi az a bejelentővédelem?

Az EU 2019-ben vezette be a Whistleblowing-irányelvet, amely a magyar nemzeti jogba, a a panaszokról, a közérdekű bejelentésekről, valamint a visszaélések bejelentésével összefüggő szabályokról szóló 2023. évi XXV. törvényben (’’Panasztörvény”) átültetésre került elnevezéssel.

A visszaélésbejelentő rendszer biztosítja, hogy adott vállalkozással kapcsolatba kerülő személyek (pl. munkavállalók, beszállítók, ügyfelek) anonim jelenthessenek be olyan eseteket, amelyek közérdeket vagy nyomós magánérdeket sértenek. A bejelentővédelem célja, hogy egy vállalkozással kapcsolatos jogsértés bejelentése esetén a bejelentő személye védve legyen az esetleges hátrányos következményektől.

Az index.hu témát leíró cikkéért kattints ide!

Kinek kötelező bevezetni?

A visszaélés-bejelentési rendszer létrehozására és működtetésére az alábbi vállalkozások köteles:



1. Legalább 50 személyt foglalkoztató vállalkozás.
2. Létszámtól függetlenül, a Pénzmosási törvény hatálya alá tartozó foglalkoztatók kötelesek visszaélésbejelentési rendszert működtetni, mint például

• • ingatlanügylettel kapcsolatos tevékenységet végzők,
    könyvvizsgálói tevékenységet végzők,
  • könyvviteli (könyvelői), adószakértői, okleveles adószakértői, adótanácsadói tevékenységet megbízási, illetve vállalkozási jogviszony alapján végzők,
  • ügyvédek,
  • közjegyzők,
  • székhelyszolgáltatók.

Törvényi határidő a bevezetésre

A fenti 2. pontban meghatározott, a pénzmosási törvény hatálya allá tartozó tevékenységet foglalkoztató magyar és külföldi vállalkozások, valamint a 250 főnél több személyt foglalkoztatásra irányuló jogviszony keretében foglalkoztató vállalkozások már 2023. nyarától kötelesek megfelelő visszaélésbejelentési rendszert működtetni.

Az 50-249 főt foglalkoztató vállalkozásokat e kötelezettség 2023. december 17-étől terheli.

Ki tehet bejelentést?

Mire vonatkozhat a bejelentés?

A visszaélésbejelentő rendszerben a bejelentő minden olyan a munkavégzésével, szerződéses viszonyával kapcsolatos tevékenységével összefüggésben szerzett információt bejelenthet, amely jogellenes vagy jogellenesnek feltételezett cselekményre vagy mulasztásra, illetve egyéb visszaélésre vonatkozik.

A lehetséges jogsértések köre igen széles, néhány példa:

• áru, termékek, pénz eltulajdonítása, lopás, sikkasztás
• egyéb gazdasági bűncselekmények (pl. korrupció)
• vesztegetés, ajándékok, kenőpénzek elfogadása vagy felajánlása,
• etikai előírások megsértése,
• hamis adatszolgáltatás,
• környezet megkárosítása,
• feketelistára helyezés, üzleti bojkott,
• szerződés vagy engedély idő előtti megszüntetése,
• jó hírnév megsértése,
• megfélemlítés, kényszerítés, fizikai vagy verbális erőszak, agresszió,
• hátrányos megkülönböztetés vagy indokolatlan előnyben részesítés,
• szexuális visszaélés, zaklatás,
• negatív munkareferencia, munkavédelem sérelme,
• alkoholos, kábítószeres vagy egyéb befolyásoltság alatti munkavégzés,
• üzleti titok megsértése.

Miért javasoljuk a vállalkozásoknak?

Azontúl, hogy ez egy jogszabályi kötelezettség, és sajnos valóban jár némi kellemetlen adminisztrációval az elején, úgy gondoljuk, a megfelelőség és a rendszer működtetése sok szempontból is előnyös lehet a vállalkozásának.

A vállalkozással szembeni bizalmat erősíti egy transzparens visszaélésbejelentő
rendszer működtetése. Tanulmányok alapján a vállalkozások éves árbevételük mintegy 5%-át veszítik el évente különböző foglalkozás körében elkövetett jogsértések következtében.

A visszaélésbejelentő rendszer működtetése révén ez visszaszorítható.
A vállalkozás ilyen jogsértésekre elsőként házon belül tud reagálni, ezzel is védve az üzleti érdekeit. Hosszútávon a vállalatot és a tulajdonosi érdekeket képes védeni a rendszer.

A fenntarthatósági jelentést (CSRD report) lépcsőzetesen közel 3000 magyar vállalkozásra is kiterjesztő (hamarosan elfogadásra kerülő) ESG-Törvény is előírja majd bejelentő rendszer kialakítását, e cégeknek is érdemes már most nekikezdeni ennek.

Felkészülés – hogyan?

Ahhoz, hogy a jogszabályi feltételeknek megfelelő rendszert tudjon bevezetni, a következő főbb teendői vannak:

1. Dolgozza ki a belső tájékoztatást a visszaélésbejelentés fontosságáról,
2. Döntsön arról, hogy belső vagy külső bejelentésvédelmi rendszert kiván-e létrehozni,
3. Válassza ki és hozza létre a megfelelő bejelentési csatornát a visszaélésbejelentő rendszerhez,
4. Készítse elő a működtetéshez szükséges dokumentációt, szabályzatot, módosítsa az adatvédelmi szabályzatát,
5. Határozza meg a rendszert alkalmazó személyek körét, feladatait, felelősségét,
6. Tegyen közzé tájékoztatást a rendszer bevezetéséről releváns, a munkavállalók és külső partnerek számára is elérhető felületeken, tartson oktatást a vállalkozásán belül munkavállalói és vezetői számára.
7. Készítsen kommunikációs stratégiát és hozza létre a megfelelő belső és külső tájékoztatási és bejelentési felületeket (pl. weboldalán)

Budlegal visszaélésbejelentő rendszer

A bejelentővédelmi ügyvéd bevonásával működtetett visszaélésbejelentő rendszer előnye, hogy biztosítható a pártatlanság és a bejelentések megítéléséhez elengedhetetlen szakmai ismeret.
Biztosított a bejelentések vállalkozástól független szakértői ellenőrzése, a bejelentő személyes adatainak védelme és a bejelentés szakértői előszűrése, a vizsgálat szakszerű lefolytatására.
A rendszer működtetéséhez szükséges dokumentáció elkészítése sés megfelelő technikai háttér biztosítása szintén nem az Ön feladata, a bejelentővédelmi ügyvéd tartja a kapcsolatot a bejelentővel és a megbízóval is.

Budlegal szolgáltatásai

• Visszaélésbejelentő rendszer működéséhez szükséges iratok elkészítése (adatkezelési tájékoztató, vizsgálati eljárásrend, oktató anyag),
  
• Bejelentés esetén visszajelzést küldése a bejelentő felé a határidőn belül,
  
• Bejelentő személyazonosságának védelme a jogszabályi előírásoknak megfelelően,
  
• Bejelentés előszűrése (megfelelőség / befogadhatóság),
  
• Bejelentés továbbítása a megbízónak,
  
• Bejelentés vizsgálata, szükséges és lehetséges ellenőrzések elvégzése,
  
• Megbízó kérése esetén szakmai támogatás a bejelentés kivizsgálása során, jogi vélemény készítése, compliance, hatósági eljárás kezdeményezése,
  
• Jogszabályi határidők figyelése,
  
• Összefoglaló készítése a bejelentés kivizsgálásának eredményéről megbízónak,
  
• Kapcsolattartás a bejelentővel, a bejelentés kivizsgálásának lezárását követően visszajelzés a bejelentőnek.