ÁSZF – Ármányos Szerződési Feltételek?

Az általános szerződési feltételek (ÁSZF) intézménye régóta bevált eszköz arra, hogy a vállalkozások kompakt módon határozzák meg szolgáltatásuk feltételeit. Ugyanakkor nem egyszer mégis vita alakul ki akár az érvényességüket, akár a tartalmukat illetően…

Jogszerűen egyensúlyhiányos helyzet

Az ÁSZF-be azok a szerződési feltételek kerülnek, amelyeket az alkalmazója több szerződés megkötésének céljából egyoldalúan, a másik fél közreműködése nélkül előre határoz meg, és amelyeket a felek egyedileg nem tárgyalnak meg. Az ÁSZF használata tehát egy jogszerűen egyensúlyhiányos helyzetet hoz létre a felek között. A fogyasztóknál különösen kiegyensúlyozatlan a viszony, így az esetükben szigorúbb szabályozás érvényesül, mint a vállalkozások egymás között kötött szerződéseinél.

ÁSZF a szerződés része – vagy mégsem?

Fontos, hogy az ÁSZF a szerződés részévé váljon. E nélkül hiába kötik ki az egyes feltételeket, azok nem lesznek a felekre nézve kötelező érvényűek. Az ÁSZF csak akkor válik a szerződés részévé, ha alkalmazója lehetővé tette, hogy a másik fél annak tartalmát a szerződéskötést megelőzően megismerje (pl. a céges honlapon vagy az ügyfélszolgálati irodában elérhetővé teszi), és azt a másik fél elfogadta. Míg az első szerződéskötésnél a hallgatólagos elfogadás is működik, csak részletes előzetes tájékoztatás és kifejezett (!) elfogadás után lesznek érvényes az általános szerződési feltételek, amelyek lényegesen eltérnek a jogszabálytól vagy a szokásos szerződési gyakorlattól. Az új Ptk. itt annyi engedményt tesz a régi Ptk-hoz képest, hogy nem kell külön tájékoztatás és kifejezett elfogadás, ha az általános szerződési feltétel – bár lényegesen eltér a jogszabálytól vagy a szokásos szerződési gyakorlattól – de egyébként megfelel a felek között már kialakult gyakorlatnak. Vigyázat: Az ÁSZF későbbi – bármilyen tartalmú – módosítása mindig csak részletes előzetes tájékoztatás és kifejezett (!) elfogadás után lesz érvényes.

Fogyasztók védelme: fekete lista – szürke lista

Az ÁSZF-el hatékonyan hozhatóak létre előnyös konstrukciók, pl. a szállítási vagy a fizetési feltételeket, a szavatosságot stb. illetően. Azonban nem köthető ki bármi, ügyelni kell a tisztességtelen pontok elkerülésére. A fekete lista kifejezés takarja azt a tiltólistát, ami azokat a feltételeket tartalmazza, amelyek egyáltalán nem lehetnek benne az ÁSZF-ben. Ilyen kikötés pl. kizárja vagy korlátozza a fogyasztó lehetőségét arra, hogy szerződéses kötelezettségeit beszámítással szüntesse meg, vagy lehetővé teszi, hogy a vállalkozás a szerződéstől bármikor elálljon, ha a fogyasztó ugyanerre nem jogosult. Ezek a kikötések minden körülmények között tisztességtelennek számítanak, ezáltal semmisnek minősülnek.
Létezik azonban egy szürke lista is, ahova azok a feltételek tartoznak, amelyek tisztességtelennek minősülhetnek, de a kikötést alkalmazó vállalkozás ellenbizonyíthat, miszerint a feltétel nem is tisztességtelen. Ilyen kikötésnek számít, amely meghosszabbítja a határozott időre kötött szerződést, ha a fogyasztó másként nem nyilatkozik és a nyilatkozat megtételére nyitva álló határidő indokolatlanul rövid, vagy amely a vállalkozásnak pénztartozás teljesítésére 45 napnál hosszabb határidőt biztosít.

Blanketták csatája

Érdekes kérdés azonban, hogy mi történik akkor, ha az egyes ÁSZF-ek ütköznek egymással, melyik vállalkozásé az „erősebb”? Az új Ptk. – átvéve a magyar bírósági gyakorlatot és külföldi megoldásokat – egyértelműen rögzíti, hogy ha az ÁSZF-ekben rögzített, kétféle szabályozás nem lényeges kérdésben tér el egymástól, akkor abban a kérdésben egyik ÁSZF sem, hanem a jogszabályi rendelkezések (Ptk.) érvényesülnek. Ha viszont az eltérés lényeges kérdésben van, létre sem jött a szerződés! Ez vita esetén természetesen jogbizonytalansághoz vezet, ami viszont gyengítheti a tárgyalási pozíciót.

Céges fegyvertár

Vállalkozások egymás között történő szerződéskötésekor a jog nem biztosít olyan különleges védelmet, mint a fogyasztók esetében. A vállalkozásoknak azonban több lehetőségük is van, hogy érvényesítsék érdekeiket. Az egyik opció az, amikor kifejezett tiltakozással megakadályozzák a másik fél ÁSZF-jének életbe lépését. Mivel az ÁSZF módosítása csak részletes előzetes tájékoztatás és kifejezett elfogadás után lesz érvényes, a vállalkozás megteheti, hogy a módosítást nem fogadja el, vagy csak ezt valamilyen engedmény fejében teszi meg…

dr. Udvari Jesszika
ügyvéd
budlegal Ügyvédi Társulás
www.bud-legal.hu