English
Deutsch
2020. április 16-án hatályba lépett, majd 2020. április 21-én módosult a 105/2020. (VI. 10.) számú kormányrendelet a veszélyhelyzet idején történő csökkentett munkaidős foglalkoztatás támogatásáról. Az alábbiakban összefoglaljuk a legfontosabb tudnivalókat.
Mi a rendelet lényege?
Ha a munkáltató és a munkavállaló csökkentett munkaidőben állapodnak meg, együttes kérelemben támogatást kérhetnek az illetékes Kormányhivatalnál a módosításra kerülő munkaszerződés szerint háromhavi átlagban legalább a módosítás előtti munkaszerződés szerinti munkaidő 15-75 %-ával történő csökkentés 70%-áig terjedő, de legfeljebb a nettó minimálbér 2x-esének figyelembe vételével megállapított arányos összegig.
Ki kérelmezhet bértámogatást?
A munkavállaló és a munkáltató közösen, ehhez az kell, hogy
a munkavállaló
- legalább a veszélyhelyzet kihirdetésének napjától munkaviszonyban álljon a munkáltatóval,
- e munkaviszonya kapcsán ne részesüljön részmunkaidőben történő foglalkoztatáshoz kapcsolódó támogatásban,
- ne töltse a felmondási idejét.
a munkáltató pedig
- legalább 6 hónapja működjön,
- munkavállalóját csökkentett munkaidőben foglalkoztassa (ideértve a távmunkát és az otthoni munkavégzést is) és
- ennek gazdasági indoka a veszélyhelyzettel álljon közvetlen és szoros összefüggésben ,
- a munkavállalója vonatkozásában a kérelem benyújtásakor ne részesüljön uniós forrásból finanszírozott munkahelymegőrző, vagy munkahelyteremtő bérjellegű, vagy kutató-fejlesztő tevékenységet végző munkavállalók foglalkoztatásának támogatásában,
- a munkavállalót Mt. szerinti munkaviszony (munkaerőkölcsönzés is) keretében foglalkoztassa.
Mikor nyújtható a támogatás?
A támogatás akkor nyújtható, ha
- a munkavállalónak határozattal visszakövetelt, támogatással összefüggő fizetési kötelezettsége nem áll fenn,
- a munkáltató pedig
- megfelel a rendezett munkaügyi kapcsolatok feltételeinek, és ezt igazolni tudja,
- nem áll jogerős végzéssel elrendelt végelszámolás, felszámolás alatt, ellene jogerős végzéssel elrendelt csődeljárás vagy egyéb, a megszüntetésére irányuló, jogszabályban meghatározott eljárás nincs folyamatban,
- a munkavállalók megtartása a folyamatos gazdasági tevékenységével összefüggő nemzetgazdasági érdek, és
- az eltérő foglalkoztatás (munkaidő-csökkentés) nem munkaszerződéstől eltérő munkakörben, munkahelyen vagy más munkáltatónál való foglalkoztatás keretében történik.
Mit kell vállalnia a munkáltatónak, ill. a munkavállalónak?
A munkáltató és a munkavállaló a támogatás időtartamára
a. csökkentett munkaidőben és
b. ha a csökkentett munkaidő a módosítás előtti munkaszerződés szerinti munkaidő felét meghaladja, a csökkentett munkaidőn túli egyéni fejlesztési időben állapodnak meg. Ha a csökkentett munkaidő a módosítás előtti munkaszerződés szerinti munkaidő felét nem haladja meg, a munkavállaló és a munkaadó az egyéni fejlesztési időben állapodhatnak meg, ez azonban nem kötelezettség, hanem lehetőség.
Mit jelent a csökkentett munkaidő?
A veszélyhelyzet kihirdetését követően módosításra kerülő munkaszerződés szerint háromhavi átlagban legalább a módosítás előtti munkaszerződés szerinti 25 százalékát elérő, de a 85 százalékát meg nem haladó részmunkaidő. Azaz napi 8 órás munkaidő esetén legalább napi 2 óra, de legfeljebb 6,8 óra.
Mit jelent az egyéni fejlesztési idő?
Olyan idő, amikor a munkavállaló munkaköréhez, vagy a munkaadó tevékenységéhez kapcsolódó fejlesztés érdekében a támogatás időtartama alatt vagy azt követő két éven belül mentesül a munkavégzési kötelezettség teljesítése alól. Az egyéni fejlesztési időre munkabért kell fizetni.
A megállapodás keretében munkavállaló vállalja, hogy a csökkentett munkaviszonya melletti újabb munkaviszony létrehozása a támogatás időtartamát követően nem lesz akadálya a csökkentett munkaidőt megelőző munkaidőhöz való visszatérésnek.
A munkáltató pedig vállalja, hogy
- a csökkentett munkaidőre munkabért fizet.
- az egyéni fejlesztési időre, kivéve ha a csökkentett munkaidő a módosítás előtti munkaszerződés szerinti munkaidő felét nem haladja meg,
- a támogatással együtt a munkabér összege a támogatás időtartama alatt eléri a munkavállaló alapbérét, kivéve, ha a csökkentett munkaidő a módosítás előtti munkaszerződés szerinti munkaidő felét nem haladja meg,
- a támogatott munkavállaló tekintetében rendkívüli munkaidőben történő munkavégzés elrendelésére nem kerül sor, és
- vállalja az együttes kérelmet benyújtó munkavállaló munkaviszonyának a támogatás időtartamára és további egy hónapig való fenntartását.
Mennyi a támogatás mértéke?
A támogatás mértéke a kérelem benyújtásának napján hatályos alapbér személyi jövedelemadó-előleggel, járulékokkal csökkentett összegének a kieső munkaidőre járó arányos részének 70%-a. A figyelembe vehető alapbér maximális összege a kötelező legkisebb munkabér kétszeresének nettó összege, azaz 214.130,- Ft. Az adható bértámogatás összege ennek megfelelően pl. 75%-os munkaidőcsökkentés esetén legfeljebb havi nettó 112.418,- Ft.
Mennyi időre nyújtható a támogatás?
A támogatás hónapokban állapítható meg, és legfeljebb 3 hónapig nyújtható, a kérelem benyújtását követő időszakra, a veszélyhelyzet alatt és az azt követő 1 hónapban.
Hogyan lehet kérni?
A formanyomtatvány a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat honlapjáról tölthető le és Cégkapun keresztül nyújtható be az illetékes kormányhivatalhoz.
A munkaszerződés a csökkentett munkaidő és az egyéni fejlesztési idő tekintetében a határozathozatal napjával az együttes kérelemben foglaltak szerint, a támogatás időtartamára a módosul, kivéve, ha a felek a kérelem benyújtását megelőzően már (külön) módosították a munkaszerződést. Ez azt jelenti, hogy nem kell csatolni megállapodást a kérelemhez, a módosítás a rendelet erejénél fogva érvényesül.
Ha a kérelem elutasításra került, a munkaadó és ugyanazon munkavállaló legfeljebb egy alkalommal nyújthat be ismét kérelmet.
Ha további kérdésük merül fel a bértámogatással, a rendeletek értelmezésével vagy munkaidő csökkentéssel kapcsolatosan, a budlegal csapata készséggel segít.